Legtöbben tapasztaljuk magunkon, mikor anyává válunk, hogy az érzelmeink sokkal magasabb és mélyebb tartományokba képesek kilendülni, mint annak előtte. Emellett sokan érzékelik, hogy a várandósság, illetve a gyerekek korai évei alatt mintha az agyuk is kicsit másként működne, mint korábban. Ezt a változást szoktuk mindenféle negatív jelzővel illetni és általában a közbeszédben is benne van ez az elnéző, kicsit lenéző vélekedés, hogy a kismamák feledékenyek, túlérzékenyek, kiszámíthatatlanok az érzelmi reakcióik. Pedig korántsem elhülyülésről van szó.

Mióta az utóbbi évtizedekben nők, anyák is jelen vannak a tudományos kutatásokban, azóta kapott nagyobb figyelmet a téma, hogy milyen változásokon megy keresztül a női agy az anyaság hatására. Még sok a fel nem derített összefüggés, de már számos izgalmas dologra fény derült.

Nagyon érdekes például, hogy azok a változások, amik végbemennek az agyban a terhesség hatására, annyira tartósak, hogy egy MRI algoritmus segítségével ki lehet mutatni, hogy a vizsgált személy volt-e valaha várandós az élete folyamán.

Egy, a barcelonai egyetemen 2016-ban végzett kutatás kimutatta, hogy azok a változások az agyban, amelyek egy nőnél az első várandóssága során végbemennek, legalább két évig megfigyelhetők.  A szürkeállomány azon részében, amely a szociális jelzések feldolgozásáért és a válaszadásért felel, csökkenés figyelhető meg. Ez első körben nem annyira biztató információ. De, – mondja Elseline Hoekzema, a kutatás vezetője- ez a csökkenés egyúttal egy jótékony érési és specializálódási folyamatot is jelenthet. Azt feltételezik, hogy a szürkeállomány csökkenésével egyidőben az anyák agyának azon területei, amelyek a gyermekük igényeire adott válaszokért, és azért felelősek, hogy felismerjék a környezetben a potenciális veszélyeket, sokkal hatékonyabban működnek.

A kutatás során 25 olyan nő agyát vizsgálták MRI-vel, akik korábban még soha nem voltak várandósak, mielőtt teherbe estek volna és később pár héttel – hónappal az első gyermekük születése után. A kontroll csoportban elsőgyermekes apákat, gyermektelen nőket és férfiakat vizsgáltak. A számítógépes elemzések egyértelműen kimutatták az anyáknál a szürkeállomány csökkenést, ami a többi csoportnál nem volt megfigyelhető. A változások elsősorban az agy azon részén voltak megfigyelhetők, amelyek azért felelnek, hogy képesek legyünk leolvasni mások arcáról a vágyaikat, szándékaikat. Az emlékezetért felelős hippocampus mérete is csökkent. Arra is rájöttek, hogy abból, hogy a várandósság során milyen mértékben csökken a szürkeállomány, elő lehet jelezni, hogy az anyák milyen eredményeket fognak elérni a gyermekükhöz való kötődésüket vizsgáló teszten.

A postpartum időszakban újabb MRI vizsgálatnak vetették alá az új anyákat egy olyan helyzetben, mikor képeket mutattak nekik a saját és más anyák babáiról is.  Azt találták, hogy az agy számos olyan területén, amelyeken egyébként csökkenés következett be, erősebb válaszreakciók jelentek meg a saját gyermekük fotóját látva, mint amikor más gyerekeket néztek.

2 évvel később azt a 11 anyát, aki időközben nem lett újra várandós, újból megvizsgálták MRI-vel. Az eredmények azt mutatták, hogy a szürkeállomány csökkenés megmaradt, kivéve a hippocampus területét, ott az állomány nagy része visszaállt.

Mivel a női agyat vizsgáló kutatások még nem elég kiterjedtek, ezért még teljes bizonyosságú következtetéseket nem lehet ezekből a vizsgálatokból levonni, de a kutatók azt feltételezik, hogy a szürkeállomány csökkenés egy alkalmazkodó változással van összefüggésben. Hasonló csökkenés tinédzser korban figyelhető meg az agyban, amikor az ideghálózatok finomhangolódása történik, hogy hatékonyabbá váljon, és specializáltabb funkciókat legyen képes ellátni. Feltételezhető tehát, hogy a várandósság során bekövetkező szürkeállomány csökkenés specializálja a női agyat, segítve ezzel, hogy az képes legyen alkalmazkodni az anyasághoz és a baba igényeihez.

Abbe Macbeth, idegtudós és viselkedéskutató szerint lehet, hogy a várandós nők elfelejtenek bizonyos dolgokat, de ezek nem a babájukkal kapcsolatos dolgok, a természet egyszerűen azt akarja, hogy ilyenkor a leszármazottról való gondoskodásra fókuszáljunk.

(Forrás: https://www.sciencemag.org/news/2016/12/pregnancy-resculpts-women-s-brains-least-2-years)